Az aradi építészek

Czigler Antal, Dömötör László, Fenyvesi Károly, Jiraszek Lajos, Halmay Andor, Heim Domokos, Kövér Lajos, Pekár Ferenc, Pikuley Lajos, Reisinger Sándor, Fodor Zsigmond, Steiner József, Szántay Lajos, Szömörkényi Rudolf, Milan Emil Tabaković, Vitézlo Rigel Antal. Írta: Ujj János  - fejezet az "Arad halad!" c. kötetben. Román nyelvű változat: Gabriel Roman

Ha végignézzük az aradi házak tervezőinek és építőinek listáját, nyilvánvalóvá válik, hogy a Maros parti város szinte ontotta az építészeket az elmúlt két évszázad folyamán. Legtöbbjük a szülővárosban tevékenykedett, de akadtak jó néhányan, akik a nagyvilágban szereztek dicsőséget önmaguknak és szülőföldjüknek. Az idegenből Aradra hívott építészekre (ritka kivétel Czigler Antal vagy Steiner József) csak egy-egy műalkotás tervének elkészítését bízták. Íme néhány a legjelentősebbek közül: 

Czigler Antal (1810–1872) – Gyuláról származott műépítész generáció középső tagja. Édesapja és fia is ezt a mesterséget űzte. Ő építette a Tököli (Catedralei) téren a román ortodox templomot (1862–1865). Valószínűleg Skalniczky Antal mellett is tevékenykedett az új színház tervezésekor. Az ő tervezése volt saját lakóháza a Főúton a Hermann palota mellett. Az az épület most a Vasile Goldiș Tudományegyetem rektorátusának és jogi karának székhelye. 

Dömötör László – (sz. 1889) több csa­lá­di ház mellett az ő terve az ortodox zsi­na­gó­ga (Cozia/Báthory u. 12) és az Iparosok Kultúrháza (ma Bábszínház Püspökség/Batthány u.). 

Fenyvesi Károly – az első világháború e­lőtt néhány jelentős szecessziós stílusú bér­há­zat épített: Vasile Alecsandri (Salacz) u. 6., Coșbuc (Wesselényi) u. 3. Mind­ket­tőn márványtábla jelöli a tervező nevét. Az O. Goga (Perényi) utca 3. sz. ház az ő nevét viseli, abban lakott. Bejárata fö­lé (gyermek) és két oldalára (miniatűr) dom­bor­műveket tervezett. 

Jiraszek Lajos – tervezte az 1885-ben megnyílt első polgári fiúiskolát (Ion Georgescu/Kazinczy u. 2.), valamint az ACSEV három utcára/térre néző szék­há­zának tervét ő módosította (Revoluției / Forradalom útja 75.). Kocsis (?) építésszel közösen tervezte a Căpitan Ignat (Kapa) utcai iskola épületét. 

Halmay Andor – 1883-ban reá bízták a leégett aradi színház újjáépítését. A te­mes­vári Reiter Eduárddal közösen tervezte a pécskai neogótikus stílusú római ka­to­li­kus templomot, és ő vezette az építkezést. Szegeden a nevéhez fűződik a Kálvária ká­pol­na, a pénzügyi palota, Aradon pedig az Andrényi vasraktár (Unirii/Petőfi utca 7). 

Heim Domokos – kétszer volt Arad polgármestere a 19. század első felében. Két megvalósított tervét ismerjük: a neológ zsinagógát (1827–1834) és saját családi házát (Deák Ferenc/Eminescu u. 20–22 sz.). 

Kövér Lajos – a 20. század elején dolgozott. Ő tervezte a Tüdős-bérházat 1902-ben (Revoluției/Forradalom útja 40. sz.) és a Jakabffy bérházat 1906-ban (Szent László/Cloșca u. 14). 

Pekár Ferenc – a város vezetői reá bízták a városháza Lechner Ödön készítette tervének a módosítását, mert az eredeti terv megvalósítása nem fért a költségvetésbe. Pekár csak a torony alatt tartotta meg a három szintet, az épület többi része csak egy emeletes. A több lépcsős bejárattól eltekintett, a bejárat a járda szintjére került. A park felé eső részt nem zárta le. 

Pikuley Lajos –a városvezetés őt nevezte ki a város főépítészének. 1828-ban el­ké­szí­tette az első városrendezési tervet. A mellékutcákat a Főút irányában jelölte ki. Az új házak építését csak az utca frontján engedélyezte. 

Reisinger Sándor (1875 – 1934) Fodor Zsigmonddal. Reisinger saját, mozaikkal és fajanszlapokkal díszített villáját a Perényi/Octavian Goga u. 2. sz. alatt építette fel. Fodor Zsigmonddal tervezte 1894-ben a Központi Szállodát (Revoluției/Forradalom u. 88), a Széchenyi gőzmalmot (1899), a Mezőgazdasági Kamara, most megyei könyvtár épületét (Gh. Popa de Teiuș/Ferdinánd u. 1), a Nádasdy palotát (Avram Iancu/Szabadság tér és Mețianu/Forray utca sarka), 1905-ben az állami tanítóképzőt (Dragalina/Apponyi körút 7), a MARTA autógyár épületét az Aurel Vlaicu/Pécskai úton. Ők ketten tervezték a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem központi épületét. 

Steiner József – 1874-ben Solton született, a Budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet, ugyanott Czigler Győző asszisztense lett. 1899-ben került Aradra, itt az egyik legfoglalkoztatottabb műépítész lett. Ő készítette a MÁV (CFR) Hegyalja/Podgoria téri palotája tervét. Elsősorban szecessziós stílusú épületeket tervezett. A legfontosabb tervei: Domán István bérháza 1902-ben (Unirii/Petőfi u. 14), az Urbán-villa 1904-ben (Cloșca/Szent László utca 4), Rónainé háza (Ferdinánd/Gheorghe Popa de Teiuș 9), a Kintzig palota 1902-ben (Lucian Blaga/Templom u. 11), a leányiskola 1911-ben (Lucian Blaga/Templom u. 9), báró Andrényi villája Menyházán, saját bérház 1910-ben (Decebal/Erzsébet körút 37), a Rozsnyay patika (Avram Iancu/Szabadság tér és Nicolae Bălcescu/Eötvös utca sarka) homlokzatának teljes átépítése 1902-ben. 

Szántay Lajos (1872 – 1961) – Budapesten ipar­is­ko­lát végzett, Zürichben műépítészetet tanult. Az 1890-es évek végétől kezdve tervezett. 72 kivitelezett é­pület és 16 terv maradt utána. Legjelentősebb tervei: a nevét viselő palota a Horia/Széchenyi és Episcopiei/Batthyány utca sarkán (1905), az evangélikus-lutheránus templom (1906) és palota, az Andrényi raktár a Kürtösi/6 Vânători) úton, 1912-ben a Bohus palota a Revoluției/Forradalom útja és a Românului/Zrinyi utca sarkán, a Kultúrpalota (1912–1913), a két világháború között a belvárosi református templom imaterme, a csálai disznóhizlalda modern épülete. A Neuman báró család megrendelésére elkészítette az első aradi munkás lakótelep, a lakóépületekból, óvodából, üzletekből álló UTA kolónia tervét. Nagy nyomorban halt meg. A nevét viselő palotán 2011-től emléktábla emlékezik meg róla, de a Kultúrpalota megépülésének 100. évfordulóján az előcsarnokban is elhelyeztek egy kétnyelvű emléktáblát. 

Szömörkényi Rudolf –a két világháború között reá bízták a Kereskedelmi és Iparkamara (Gheorghe Lazăr/Simonyi utca és a Dragalina/Apponyi körút sarka) épületének átépítését kettőről három szintesre és a homlokzat átépítését (1924–1925). Ő tervezte és építette a Minorita Kultúrházat (Lucian Blaga/Templom utca 2-4.) 1926-ban, majd 1945-ben báró Neuman Ferenc megbízásából az ITA (UTA) stadiont. 

Tabakovits Emil Milán (1860–1940) – Arad szü­lötte, Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát. 1894-ben Aradon tervezőirodát nyitott. Legjelentősebb középület-tervei a belvárosi római katolikus minorita templom (1902–1904), a megyei közkórház, a lovas­sági laktanya a Pécskai (Aurel Vlaicu) úton, az Andrényi gyermekkórház (1905), az Arad Megyei Tanító­egylet konviktusa (Romulus Cărpinișan/Besze János u). Ő tervezte a Főtér és a Széchenyi/Horea utca sarkán három részletben felépült Neuman palota első részét (1891), majd szecessziós stílusú épületek sorát: 1900-ban a Földes palotát a Deák Ferenc/Eminescu és Lázár Vilmos/Stefan Cicio Pop utca sarkán, az Összetartás szabadkőműves páholyt (Dragalina körút 30, szemben a Pedagógiai Líceummal), a „szerb” palotát (Piața Sârbească/Szerb tér 7-8), 1907-ben a Kovács bérházat (Grigorescu/Maros u. 5), dr. Nicolae Oncu házát az Eminescu/Deák Ferenc u. 37), Nachtnébel Ödön városi főmérnök házát 1911-ben (Ghiba Birta/Kórház u. 18) és az Episcopiei/Batthány u. 3. sz. alatti bérházat. Aradon kívül tervezett Pozsonyban (Nyári színház), Békéscsabán (közraktár), Nagybányán (iskolák). 

Vitézlő Rigel Antal – keveset tudunk tevékenységéről és életéről. 1834-től kezdve három év alatt ő építette fel a városi kórház ma is ugyanazt a funkciót betöltő épületét a Ferenc (Mihai Viteazul) tér és a városliget sarkán.