Egészségügyi ellátás és jótékonysági egyesületek Aradon a XIX. században és a XX. század elején. Aradi karitatív egyesületek. Lehoczky Attila által írt fejezet az "Arad halad!" c. kötetben.
Egy XIX. századi modern vagy modernizálódó város fő ismérvei közé tartozott a polgári értékek és a haladó szellemiség felvállalása, amely miatt egy igényes város sokat áldozott a kulturális életre, iskolákra, az urbánus fejlődésre, valamint olyan intézmények felkarolására, amelyeket a polgári élet részeinek tekintett. Ez utóbbiak közé tartoztak a jótékonysági egyesületek, majd a század második felében egyre intenzívebben megjelenő sportélet.
Az orvoslás megszervezése és a kórházak építése gyakorlatilag a XVIII. század elejétől az újraalapított Arad egyik fő célja volt, bár a században a gyógyítás még gyerekcipőben járt a maihoz képest, és nem feltétlenül garantált sikeres felépülést. A város lakosai mégis már korán szorgalmazták egy egészségügyi intézmény felépítését és működtetését. Mai értelmében vett kórház hosszú ideig nem épült ugyan, de több épületben is folyt gyógyítás, például az új várban lévő ferences rendi kolostor mellett. Kórházi jellegű ellátásról gyakorlatilag 1775-től kezdődően beszélhetünk Arad esetében. 1817-ben két kisebb egészségügyi ellátó hely működött településen, ahol összesen 107 beteg ápolására nyílt lehetőség. A modern kórház építését 1834-ben kezdték el, Orczy Lőrincz főispán szorgalmazására – ő maga azért karolta fel ezt az ügyet, mert a nem sokkal korábban (1831—1832-ben) lefolyt kolerajárvány során a megyében kb. 3.000-en, a városban kb. 300-an haltak meg. A Deák Ferenc tér (Kispiac) sarkán álló épületben 1834-ben kezdődött meg a gyógyítás, bár hivatalos átadására csak 1836-ban került sor. A XIX. század második felében ugrásszerű fejlődés következett be az egészségügyi ellátásban. A város fejlődésével, polgárosodásával jelentősen megnőtt az orvosok, az ellátó helyek és az ezekkel kapcsolatos intézmények és szervezetek száma. 1912-ben 51 orvos, 15 fogorvos, 13 gyógyszerész, 54 szülésznő működött a városban, az egy főre jutó ellátás tehát a korszak elvárásainak megfelelt. Tizenegy gyógyszertár látta el a betegeket, közöttük a regionális hírnévnek örvendő Földes- és Rozsnyay Patikák. A városban négy kórház működött: az Aradmegyei Közkórház, a báró Andrényi Károly által alapított Aradvárosi Gyermekkórház, az Izraelita Kórház és a Városi Járványkórház; ezeken kívül még egy vizsgálatokat végző laboratórium is a betegek szolgálatában állt. Ezek vezetőségében a vezető orvosokon kívül a város elöljárói és közismert személyiségei közül többen is szerepet vállaltak. Kijelenthető tehát, hogy a gyógyítás és ellátás fontos közügy volt a város számára. Működött még az Aradi Orvos Egyesület, valamint az Országos Orvosszövetség Aradvárosi és Aradmegyei Fiókja, amely összehangolta a rendszer működését.
A dualista korszak tovább növelte a korábban már létező jótékonysági- és segélyző intézmények és egyesületek számát, amelyek a első világháború előestéjére már nagyrészt lefedték a társadalmi és szociális igényeket. 1900 után a nehézségekkel küszködő polgárok bizalommal fordulhattak ezekhez a szervezetekhez, amelyek a város fejlődése során tőkeerőssé, társadalmilag elfogadottakká és neves vezetőségi tagoknak köszönhetően kiváló kapcsolathálóval rendelkezőkké váltak. A korszak jellemzője, hogy a szóban forgó egyesületek és segélyszervezetek élén az arisztokrácia tagjai álltak, akik vagyonukkal jelentősen hozzájárultak ezek működéséhez. Nagy számban találunk arisztokrata hölgyeket ezekben a testületekben, de neves politikusok, tanácsosok és orvosok is jelen voltak. Az intézményeket négy nagyobb kategóriára bonthatjuk, amelyek közös ismérve, hogy olyan területeken gyakoroltak jótékonyságot, ahol az állam kevésbé vagy egyáltalán nem volt jelen. Az egyik csoport gyermekvédő egyesületek csoportja, ebből Aradon hét volt, ez közel 25 %-a a város összes jótékonysági intézményének. A második csoport a betegsegélyző (és temetkezéseket támogató) egyletek voltak; hat ilyen működött, nagy számuk rávilágít a szegényebb osztályok megélhetési problémáira és egészségügyi helyzetére. A harmadik nagyobb csoport az általános jótékonysági egyesületeké, amelyek között több régebbi alapítású volt. Jellemzőjük, hogy külön férfi és női egyletekre oszlottak és ők foglalkoztak a szegénykonyhákkal, a rabokkal, menedékekkel, stb. Tíz ilyen működött, az összes intézmény több mint 30%-a. A negyedik csoportba a biztosítókat és a szakmák segélyegyleteit sorolhatjuk. Megemlítendő, hogy az aradi izraelita közösség aktív volt a jótékonysági egyesületek terén, az összes intézmény 20%-a (hat ilyen volt) a helyi zsidók irányába fejtette ki tevékenységét és a többi egyesület vezetőségében is több esetben találhatunk izraelitákat. Mindez a közösség jól szervezettségét bizonyítja, melynek tagjai tevékenyen hozzájárultak a város polgárosultságához.
A következő fontosabb egyesületek és intézmények léteztek, zárójelben a nevesebb támogatók
1. Arad Kerületi Munkásbiztosító Pénztár (a közel 200 tagú választmánnyal rendelkező egyletben gyártulajdonosok, munkások, köztisztviselők voltak).
2. Aradi „Fehér Kereszt” Gyermekvédő Egyesület (elnöke gróf Károlyi Gyula, alelnöke Urbán Iván főispán, a vezetőségben volt báró Andrényi Károly, valamint sok jogász, orvos; a vezetőséget egy több mint 150 tagú választmány támogatta).
3. Aradi Gyermekmenhely Bizottság (a vezetőségben voltak gróf Károlyi Gyuláné, báró végvári Neuman Dániel, Dálnoki Nagy Lajos alispán, dr. Borsos Béla vármegyei főorvos, dr. Tisch Mór városi főorvos, Varjassy Lajos polgármester, stb.).
4. Aradi Iparosok Első Betegsegítő és Temetkezési Egylete.
5. Aradi Izraelita Árvaház (elnök: Nemess Zsigmond hitközségi elnök, a tagok között találjuk: Bing Vilmos, báró végvári Neuman Adolf, báró végvári Neuman Dániel).
6. Aradi Izraelita Kiházasító Egyesület.
7. Aradi Könyvnyomdászok Segélyző Egylete.
8. Aradi Magyarnyelvterjesztő Betegsegélyző és Temetkezési Egyesület.
9. Aradi Pincér Egylet.
10. Aradi Polgári Betegsegélyző és Temetkezési Egylet.
11. Aradi Polgári Jótékony Egyesület (1831-ben alapították, vezetője Sarlot Domokos volt).
12. Aradi Szegény Tanulókat Segélyező Egyesület (elnöke özvegy Hauser Károlyné ezredesné, az egyesületet egy több mint száz tagú választmány igazgatta).
13. Aradi Zsidó Koma és Gemiluth-Cheszed Egylet (jótékonysági és kegyes cselekedeteket szorgalmazó szervezet volt).
14. Aradváros Árvaháza (elnök: Varjassy Lajos polgármester, alelnök Kádas Kálmán polgármester-helyettes).
15. Chewra Kadischa (az 1703-ban alapított zsidó egylet élén dr. Nemess Zsigmond állt).
16. Elhagyott Gyermekek Védelmére Alapított Telepbizottság (elnöke Institoris Kálmán volt, a tagok között a városi főorvosok és több tanácsos is megtalálható volt).
17. Első Aradi Betegsegélyző és Temetkezési Egylet.
18. Ingyen Kenyér (az Aradi Közlöny napilap jótékonysági egyesülete).
19. Izraelita Jótékony Egyesület (elnöke Glück Károly).
20. Izraelita Jótékony Nőegylet (vezetője báró végvári Neuman Dánielné volt).
21. Kossuth Lajos Betegsegélyző és Temetkezési Egyesület.
22. Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely (a vezetőségben főleg orvosok foglaltak helyet).
23. Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete Aradi Fiókpénztár.
24. Népkonyha Bizottság (elnöke báró végvári Neuman Dánielné, a bizottságnak közel száz tagja volt).
25. Polgári Jótékony Nőegyesület (az 1841-ben alapított intézmény élén Varjassy Lajos polgármester és báró özvegy Purgly Lajosné állt, nagyon sok arisztokrata hölgyet és közismert személyiségek feleségeit tudott soraiban).
26. Polgári Menház (idősek otthonaként működött, vezetője dr. Tisch Mór városi főorvos volt).
27. Rabsegélyező Egyesület (elnöke dr. Fábián Lajos volt, tagok között helyet foglalt gróf Károlyi Gyula, Kilényi János számvevőszéki elnök és több jogász).
28. Városi Szegényház (gondnoka Denczig Béla volt).
29. Vöröskereszt Egyesület (városi és vármegyei választmánnyal is rendelkezett).