A POZSONYI VÁR

A POZSONYI VÁR

Eredetileg az uralkodók székhelye, ma Pozsony jelképe és a Történeti Múzeum helyszíne. A teraszai a város megismételhetetlen látványát nyújtják. 

A méltóságos vár, amely a Duna feletti dombon 80 méter magasban látható, már többszáz éve Pozsony szimbóluma. A várdomb már az ősidőktől stratégiai pozícióval bírt, és ezért azóta lakott volt. Voltak itt kelták, rómaiak, germánok, szlávok és magyarok is. A mai vár a 13. századból való. Ebből az időből származik a vár legnagyobb, ún. Korona-tornya.


A 15. században az eredeti kisebb várat ledöntötték és helyette a máig fennmaradt építményt húzták fel. Az elkövetkező évszázadokban sok átépítés és módosítás következett, utólagosan építették fel az erődítményt, aminek köszönhetően a várból erőd lett. A 18. századi utolsó nagy átépítés a várat egy fényűző barokk rezidenciára változtatta, elegáns francia kertekkel. 1818-ban a vár egész területét egy hatalmas tűzvész teljesen megsemmisítette és a sorsára maradt. 

Csak a 20. század második felében lett felújítva. A vár a múltban a magyar királyok székhelye volt, és itt voltak tárolva a koronázási ékszerek. Ma itt elsősorban a Szlovák Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeumának ad helyet. A múzeum küldetése a társadalom alakulásának dokumentálása Szlovákiában a középkortól a jelenig. Az alternatív kiállításokon kívül a múzeumlátogatás részét képezi a vár hatásos beltere is. Átmegyünk Mária Terézia korából való lépcsőkön, folytathatjuk utunkat egészen a Korona-torony tetejéig, ahonnét gyönyörű a kilátás a városra és környékére. A múzeum gyűjteményei a középkortól napjainkig mutatják be a társadalom fejlődését Szlovákia területén. Emellett egy numizmatikai gyűjteményt (az ókortól napjainkig), valamint a diaszpórában élő szlovákok történetét és etnológiai fejlődését dokumentáló gyűjteményt alkot, kezel és dolgoz fel.


A Kincstár A Szlovák Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum gyűjteményének legvonzóbb tárgyai között ötvös- és ezüstművesek munkái találhatók. A stílusirányzatok, a korabeli ízlés és egy-egy kor esztétikai követelményei jegyében mutatják be az ötvös- és ezüstműves mesterek művészi készségeit és kézügyességét, ízlését, kifinomultságát. Dokumentálják a különböző stílusok változatosságát és díszítő gazdagságát, a különböző ötvös- és ezüstműves technikákban végzett munka intenzitását, valamint mecénásaik esztétikai igényeit. A kincstár a vár bal oldalán, a főkapu alatt található. A pozsonyi várban található barokk kert eredetileg Mária Terézia császárné építész terve alapján épült. Sétáljon az ezüsthársfák és szobrok között, és készítsen fényképet a központi szökőkútnál. A felújított kertet pontosan az eredeti fal alapjaira épített magas fal veszi körül, a zöld cserjék barokk mintákat alkotnak.

NYITVATARTÁS:

A téli szezonban november 1-től március 31-ig:

nyitva naponta 9:00-tól 17:00 óráig, az utolsó belépés 16:00 órakor. 

A nyári szezonban április 1-től október 31-ig:

nyitva naponta 10:00-tól 18:00 óráig, az utolsó belépés 17:00 órakor. 

A múzeum küldetése a társadalom alakulásának igazolása Szlovákiában a középkortól a jelenig. Pénzérme-gyűjteményt épít, kezel és dolgoz fel, a legrégebbi időktől a mai napig származóan, valamint a külföldi szlovákok történeti és etnokulturális alakulását dokumentáló gyűjteményeket is. 


JEGYEK: 

Felnőttek - 12 euró 

Diákok ISIC /Euro 26  kártyával – 6 euro/fő 

65 év feletti nyugdíjasok - 6 euró/fő 

Iskolás csoportok (általános és középfokú oktatás) - 3 euró/diák 

Kedvezményes belépő 100% engedmény a Bratislava Card által


Várünnepségek Minden évben a Kulturális Nyár folyamán a várudvaron különböző rendezvények vannak. Nagy húzóerő a Shakespear-játékok előadásai attraktív kuliszákkal, továbbá orgonakoncertekkel, valamint a régi mesterek napjai is, melyek alatt az udvar élő kézművesvásárrá változik. 



Tippek:

A korona-torony a vár legrégebbről megmaradt része. A 13. században épült a régebbi vár védőtornyaként. A nevét a magyar koronázási ékszerek szerint kapja, melyek némi szünetekkel 1552 – 1783 között itt tárolódtak. A múzeumlátogatás alatt ki lehet menni a tetejére, ahonnét látható az egész város.

Kincsesláda: A Kincsesláda-kiállítás kivételes használati tárgyakat rejt, melyeket leggyakrabban a tálalásnál használtak, kiegészítve dekoratív vagy reprezentációs munkákkal, melyek elsősorban Szlovákiából, Ausztriából és Németországból származnak a 17. századtól kezdve egészen a 20. század első feléig.

Több információ: