A VERSECI NEOGÓTIKUS ST.GERHARD TEMPLOM

A VERSECI NEOGÓTIKUS ST.GERHARD TEMPLOM - idézetek Bereczki Zoltán irásábol

Az 1863-ban felszentelt verseci (ma Vršac, Szerbia) Szent Gellért-plébániatemplom neogótikus építészetünk egyik, méreteiben és építészeti megformálásában is jelentős, viszonylag korai példája. (1–2. kép.) Jelentőségét Sisa József tömören összefoglalja: „63 méter magas toronypárjával és kereszthajójával kitűnik a verseci plébániatemplom. (…) A romantikából az érett akadémikus historizmus irányába történő átmenet magyarországi viszonylatban kiemelkedő emléke, amely közép-európai összefüggésben a bécsi Votivkirchével rokonítható.”1 A neogótikus épület háromhajós, kereszthajós csarnoktemplom. Saroktelken helyezkedik el, közvetlenül az utcára néző főhomlokzatán két magas, nyolcszögletű, fiatornyokkal és galériákkal gazdagon tagolt, karcsú, gúlasisakos torony emelkedik. Keresztháza egyhajós kialakítású, a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Tetőzete oromfalas nyeregtető. Külső kialakításában a főhomlokzat és a kereszthajók homlokzatai, különösen az oromzatok műkő díszekkel gazdagon tagoltak, a hajó és a szentély támpilléres falai viszonylag dísztelenek, rajtuk nyújtott arányú, egyszerű kialakítású, csúcsíves, mérműves ablakok nyílnak. A főhomlokzati csúcsíves, baldachinos főbejárat fölötti falat nagy méretű, csúcsíves keretbe foglalt rózsa1. Versec, a plébániatemplom északnyugat felől. A szerző felvétele, 2021 2. Versec, a plébániatemplom belső tere. A szerző felvétele, 2021 214 BERECZKI ZOLTÁN ablak töri át, felette az oromzaton, valamint a kereszthajó véghomlokzatain is egy-egy mérműves körablak található. A templom építésének története egyelőre feldolgozatlan. A legtöbbet a mai napig Milleker Bódog (1858–1942) 1886-os Versec-monográfiájából tudhatunk meg róla.2 Az adatok valószínűleg pontosnak tekinthetők, mert a szerző elsődleges forrásokból, korabeli városi jegyzőkönyvekből dolgozott. Írása alapján a katolikusok korábbi temploma 1851-ben már nagyon rossz állapotban volt. Brandeisz Ferenc építész kidolgozott egy tervet a templom kijavíttatására, ez azonban nem valósult meg. „1854-ben a még 1848-ban készült (…) tervezet jött tárgyalás alá, ezt a tartományi építészeti igazgatóság vetette el, mert az újabb idők aesthetikai követelményeinek nem felelt meg.”3 Nem világos, hogy ennek a tervnek a tárgya javítás, átépítés vagy új építés volt. Mivel esztétikai követelményekről ír, valószínűleg nem csak egyszerű javítás lett volna. Ugyanebben az évben egy új terv készült, Milleker nem írja ugyan egyértelműen, de minden bizonynyal egy teljesen új templom építésére. Erre abból lehet következtetni, hogy az építésbe a munka nagysága miatt nem fogtak bele, ehelyett egy ideiglenes templomot emeltek. A kivitelezés feladatát 1856-ban Brandeisz nyerte el, aki még abban az évben be is fejezte a munkát. Az új, végleges templom kivitelezési munkálataira az árlejtést 1859. december 20-án tartották, a nyertes Bibel János (1816–1900) oravicabányai (ma Oravița, Románia) építész lett. 1860. március 1-én kezdték el lebontani a régi templomot, és június 14-én tették le az új épület alapkövét. 1861. szeptember 13-án érték el a falak a főpárkány magasságát, december 21-én elkészült a templomhajó tetőzete. Az építkezés azonban csak két évvel később fejeződött be: 1863. december 24-én készült el teljesen a templom, december 27-én szentelték fel ünnepélyesen. Milleker egy rövid listát is közöl a fontosabb közreműködőkről: „a templom építése körül szerepeltek: Swoboda Ernő cs. k. mérnöksegéd Temesvárról, mint az építkezés vezetője; Bibel János Oraviczáról, mint építési vállalkozó; mint építőmester Brandeisz Ferencz, helybeli. Be nem vallott mellékvállalkozó volt Hoffmann István, helybeli építőmester.”4 Feltűnő, hogy tervezőről nem ír. Milleker német anyanyelvű volt, németül írt, művei fordításban jelentek meg magyarul. Valószínű, hogy Brandeisz és Bibel nem tervező építészek voltak, hanem építőmesterek, a mai terminológia szerint kivitelezők. Milleker egy 1930-as, német nyelvű könyvében is tárgyalja a templomot, egyetlen bekezdés erejéig. Ebben azt a megállapítást teszi, hogy az 1860–1863-ban emelt épület terveinek ismeretlen készítője Bécsben keresendő. Ugyanitt leírja, hogy a templom teljes külső architektúráját eredetileg a bécsi Wienerberger cég terrakottadíszeivel alakították ki, ezek azonban nem bírták az időjárást, így 1902-ben Knötgen és Bach építészek kőre cserélték.5 A templom nem túl gazdag szakirodalma alapvetően Milleker megállapításait veszi át. Komárik Dénes Millekerre hivatkozva azt írja, hogy „a megvalósult változat tervezőjét nem ismerjük, valószínű, hogy Brandeisz Ferenc verseci építőmester műve, aki az első tervet is készítette.”6 Erős Lajos az alábbi megállapításokat teszi, közelebbi hivatkozások nélkül: „A templom Biebel János oravicai műépítész tervei szerint Brandeis Franz verseci kőműves kivitelezésében készült.”7 A templom 2012-ben Szer3. Versec, a plébániatemplom meg nem valósult, első alaprajzi változata. Építész/rajzoló: Bücher Vilmos, 1858. Versec, r. k. pléb. archívuma, ltsz. n. 215 A VERSECI NEOGÓTIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM biában megjelent, viszonylag szűkszavú monográfiája szintén Milleker adatait veszi át, a bécsi építész kérdéséről pedig azt írja, hogy habár Milleker nyugaton keresi az építészeket, de a történeti levéltári anyag nem ad külön adatokat tervező építészről, így a terveket valószínűleg a kivitelező építőmesterek készítették.8 A viszonylag friss magyarországi és szerbiai összefoglaló művek hasonló megállapításokat tesznek. Sisa József szerint a templom valószínűleg Brandeisz Ferenc helybéli építőmester műve, Dubravka Đukanović pedig Milleker 1930-as felvetését veszi át az ismeretlen német mesterről, illetve Darinka Rackov fenti felvetését arról, hogy a templomot maguk az építői tervezték: Ernest Swoboda Temesvárról (ma Timișoara, Románia), aki a kivitelezést is felügyelte; a kivitelező Johann Bibel Oravicabányáról és a fővállalkozó Franz Brandeisz Versecről.9 2013-ban a Verseci Római Katolikus Egyházközség jelentetett meg egy könyvet a templomról. Ebben a templom történetét Andreas Majer plébános írta meg. Ő elveti Milleker felvetését az idegen 4. Versec, a plébániatemplom meg nem valósult, első déli homlokzati terve. Építész/rajzoló: Bücher Vilmos, 1858. Versec, r. k. pléb. archívuma, ltsz. n. 216 BERECZKI ZOLTÁN építészről: „Az adatok a templom építőjéről nem egységesek. Milleker szerint egy nyugati művész tervezte a templomot. A plébánia története (Historia Domus) ilyen tervezőt nem említ. Sőt az egész akkori levelezésben ilyen tervezőről említés sem esik. A tervet valószínűleg az építőmesterek maguk készítették.”10 Felsorolja továbbá az alapkőletételnél jelen lévő szakembereket: „Bibel Johann, architectus, aedificator ecclesiae; Matthias Schwarz, a Temesvári Építési Igazgatóság építésze, Swoboda Ernst, a templom építését felügyelő és vezető építésze; Brandeis Franc, építőmester.” Majer fontosnak tartja kiemelni, hogy Brandeis „csak sok más, kevésbé fontos személy után, utolsónak említődik.” Konklúzióként levonja, hogy „a feljegyzések szerint, a felsorolt építészeken kívül nem volt más tervező. Sokan úgy vélik, hogy Swoboda volt a templom építője. Pedig az irat egyedül csak Bibel Johann, oravicai építészt említi, mint a templom építőjét.”11 A korabeli sajtóból sem derül ki, hogy ki volt a korban egyedülálló épület tervezője. A helyi lap, a heti rendszerességgel megjelenő Werschetzer Gebirgsbote az építés kapcsán minden fontosabb eseményről beszámolt. 1860. június 24-én a június 14-i alapkőletételről közöltek híradást, 1864. január 3-án az előző év december 27-i felszentelésről. Az utóbbi cikkben felsorolták az építkezés fontosabb résztvevőit: „Bei dem Bau fungirten als Bauleiter der k. k. Ingenieur – Assistent Herr Ernst Swoboda, als Bauunternehmer die Herren Johann Biebl und Stefan Hoffmann und als Baumeister Herr Franz Brandeis.”